Két összetétel, amelynek valamelyik tagja azonos, mellérendelő kapcsolattá vonódhat össze, s ilyenkor a két azonos tag közé kötőjel kerül, a korábban egybeírt közös tag pedig különíródik tőlük:
- ajakhang + foghang → ajak-fog hang
- valutavétel + valutaeladás → valuta vétel-eladás
Képlete:
- AB + CB → A-C B vagy
- AB + AC → A B-C
Ez a mozgószabály az egyszerűsítő írásmód példájának tekinthető, mivel a fentiekben jelentéssűrítő összetételek jönnek létre, amelyekben azonban az egyszerűség és a jobb áttekinthetőség kedvéért nem tesszük ki a kötőjelet.
Kettőnél több tag esetén is előfordul: jég-víz-gőz rendszer (OH. 867.).
Kivételei
Ha a közös tag eleve kötőjeles, akkor az azonos szerepű tagok közé nagykötőjel kerül, a közös tag pedig kötőjeles marad:
- Magay-szótár + Országh-szótár → Magay–Országh-szótár (OH. 134., vö. AkH. 179., AkH. 263. c)), vö. Nagykötőjel-kiskötőjel biszbaszok (Korrektorblog)
A szabályt azonos utótagú számnevek összevonásakor sem érvényesítjük:
- egyszáz + kétszáz → egy-kétszáz (OH., szótár)
Ha az egyik (nem közös) tag eleve nagykötőjelet tartalmaz, akkor a mozgószabály alkalmazásakor ebből kiskötőjel lesz, és a nagykötőjel a másik (nem közös) taggal való kapcsolatot fogja jelölni. Például: angol–francia–USA jegyzék a Szovjetunióhoz, de mozgószabállyal: angol-francia-USA–szovjet jegyzékváltás (OH. 460.).
