Hogyan is írjam?

260. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után, illetőleg elé. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej, csak itt lenne már! Jaj, eszem a lelked! Hova megy, hé? Fiatalságunk évei, haj, messze szálltak! Stb. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító…

Két összetétel, amelynek valamelyik tagja azonos, mellérendelő kapcsolattá vonódhat össze, s ilyenkor a két azonos tag közé kötőjel kerül, a korábban egybeírt közös tag pedig különíródik tőlük: ajakhang + foghang → ajak-fog hangvalutavétel + valutaeladás → valuta…

Ha egy különírt szókapcsolathoz olyan szó járul, ami a kettőhöz együtt tartozik, akkor a köztük lévő szóköz eltűnik, és az új tag (a szavak hosszától függetlenül) kötőjellel fog a kettőhöz járulni. Például: meleg víz + csap → melegvíz-csap (’olyan csap,…

Ha egy 6 szótagnál hosszabb és 2-nél több szóból álló – tehát eleve kötőjellel írt – szóösszetételhez újabb szó járul, akkor a meglévő kötőjel eltűnik az eredeti helyéről, és az új tag mellé kerül (ezáltal továbbra is a két fő összetételi tagot…

Egyéb írásjel-használati tudnivalók   266. A hírlapok, folyóiratok, könyvek, költői művek, értekezések, cikkek, dolgozatok, fejezetek címe, valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor, ha kiemelt címsorokként vagy…

Toldalékok kapcsolása   265. A ragokat, a jeleket, a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kap­csoljuk a szótőhöz. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos, mássalhangzót…

A mondatrészek közötti írásjelek   247. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: a) Az egymásnak mellérendelt, külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenek­ből alakult felsorolások tagjai) közé…

A tagmondatok közötti írásjelek   243. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő, akár van kötőszó, akár nincs: Régi igazság, hogy anyanyelvét is jobban tudja, aki még egy nyelven…

A mondatokat záró írásjelek   240. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa. Stb. b)…

A szövegbe ékelődést jelző írásjelek   A közbevetés   250. Az olyan szót vagy szókapcsolatot, amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba, vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat, persze, megint késett. István, sajnos, nem tud…

Az ’amely’ kötőszót akkor használjuk, ha a mellékmondat a főmondat egy főnevéhez kapcsolódik (pl. Megkaptam a levelet, amelyet egy hete adtál fel.). Az ’ami’-t érdemes használni, ha a mellékmondat a főmondat egészére vonatkozik (pl. A kisbaba kimondta élete…

A rövidítések írásmódját A magyar helyesírás szabályai (Akadémiai Kiadó, 11. kiadás) 277-282. pontja szabályozza. A szabályzat szerint a kft., bt., rt., zrt. és nyrt. rövidítések írásában az utolsó betű után pontot írunk. Ezek köznévként kisbetűsek. Intézménynév…

A magyar helyesírás szabályai 243. c) pontja értelmében a hasonlító több, mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több, mint a tavalyi. Hat több, mint öt. Stb. (Ilyenkor a több ragozható: többet, mint ötöt stb.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint…

Ha több minőség- vagy mennyiségjelző áll egymás után, ilyenkor kétféleképpen írhatjuk a szerkezetet, és ez a közlő szándékától függ. Ha mindkét jelző egyenértékű, akkor kitesszük a vesszőt: Szép, nyári nap van. Ha láncszerűen, alárendelő viszonyokkal kapcsolódnak…